12. Fejezet: Csak a tiéd

Sziasztok!

Sajnálom a rengeteg késést, és hogy ilyen rövid részt hoztam.

Nem kezdek el magyarázkodni, hogy miért késtem, mivel tudom, hogy senkit nem érdekel.

Békés karácsonyt mindenkinek!

Gigi

Nem is rossz - gondoltam magamban, mikor egy utolsó pillantást vetek magamra a tükörben. A ruhám meseszép. Remélem, tetszeni fog Liam-nek . A nyakamban a már megszokott medál, míg ujjaimon a gyűrű pihent.
- Kész vagy? - kopogott Zayn türelmetlenül az ajtón, immár vagy tizedjére.
- Igen - léptem ki. Zayn felnézett, majd szemei kikerekedtek.
- Wow - nyögte - Gyönyörű vagy - mosolyodott el, majd a kezét nyújtotta felém - Mehetünk?
- Igen - bólintottam, majd belé karolva kezdtük meg a rövidnek nem mondható utat a nagyterem felé, ahol már Liam vár. Nos, elméletileg vár.
- Liam-nek csorogni fog a nyála - mondta Zayn, mikor megálltunk a Hugrabuk klubháza előtt.
- Sziasztok - jelent meg Perrie. Eszméletlen gyönyörű volt. Hosszú, zöld ruhát viselt fekete magassarkúval. Haja kiengedve pihent vállán. Ajkain halványrózsaszín rúzs, míg nyakában és fülében egy-egy csodaszép ékszer pihent.
- Meseszép vagy - csókolta meg Zayn, míg én csak bólintottam.
Immár hármasban folytattuk utunkat, ám pár perc múlva Derek és Ruth is csatlakozott hozzánk. Ruth is meseszép volt és azt kell mondjam, kezdem magam kellemetlenül érezni. Ők olyan gyönyörűek, míg én....Én nem vagyok olyan szép mint ők.
- Húgi - állított meg Derek egy sarokkal a terem előtt, s intett a többieknek, hogy menjenek - Elég a nyomasztó gondolatokból! - szemöldök ráncolva néztem rá, mire csak megforgatta szemeit - Hallom a gondolataidat - Tényleg! Bakker ezt el is felejtettem. Az elemek képesek belehallgatni mások gondolataiba!
- Én...
- Gyönyörű vagy! És fogadok, hogy Liam le sem tudja majd venni rólad a szemét - ölelt meg, s ezzel meg is nyugtatott.
- Köszönöm - súgtam, majd elengedtem. Fél karjával átkarolt, így mentünk tovább.
A sarkon lefordulva egyből Liam hatalmas, barna szemeibe ütköztem. Arcomon piros pír jelent meg, így lehajtottam a fejem.
- Wow - ámuldozott Liam, mikor mellé értünk. Derek karon ragadta Ruth-ot, majd be is mentek.
Arcom hamar vörös színre váltott, miközben Liam engem vizslatott.
- Gyönyörű vagy - húzott magához, s részesített egy rövidke kis csókban - És csak az enyém - mosolyodott el miután elváltunk.
- Csak a tiéd - válaszoltam szinte transzba esve. Liam ismét csókot nyomott ajkaimra, ám ez másabb volt, mint az előző. Az rövid és visszafogott volt. Ez pedig vad és szenvedélyes. Karjait derekam köré fonta, míg én hajába túrva adtam át magam az élvezetnek. Nyelve bejutásért könyörgött, amit meg is adtam. Nyelveink vad táncba kezdtek, s éreztem, hogy körülöttünk kezd forrósodni a levegő. Liam kezei elindultak lefelé, majd a fenekemen állapodtak meg. Halk nyögés hagyta el a számat, mikor megmarkolta. Szenvedélyes csókunk megszakadt, mikor egy erőteljes köhintést hallottunk magunk mögött. Azonnal elengedtük egymást, miközben zavarodottan - én pipacs vörösen - néztünk Harry-re és Reginára.
- Bocs ha megzavartunk valamit - vakargatta tarkóját Harry, míg Regina ölni tudott volna szemeivel - Már megyünk is - kezdte húzni maga után Reginát, ám ő nem mozdult.
- Én még szeretnék pár szót váltani Roxanne-el - mondta majd látva, hogy senki nem mozdul hozzátette - Négyszemközt!
A fiúk bementek a nagyterembe így mi kettesben maradtunk.
- Miről akarsz beszélni?
- Lehet hogy Liam-et sikerült az ujjaid köré csavarnod, de én átlátok rajtad! Tudom, hogy csak kihasználod őt és várod a megfelelő alkalmat, mikor törd össze a szívét! És csak hogy tudd, nem a nővéreihez fog szaladni hogy elsírja a bánatát, hanem hozzám - nyomta meg az utolsó szót, majd beviharzott. Meglepetten és lesokkolva álltam az ajtó mellett. Mégis miért mondta ezt? Azt hittem barátok - vagy valami olyasmik - vagyunk.
pár perc múlva rászántam magam, s bementem a terembe. Egyből kiszúrtam Liam-et ahogy felém közeledett.
- Jól vagy? - zárt azonnal karjaiba, mikor elém ért.
- Nem - erőltettem magamra egy halvány mosolyt - Minden rendben.
Utálok neki hazudni, de ez most szükséges volt. Ha elmondtam volna mi történt, csak tönkretettem volna ezt a csodás estét, amelyen annyit dolgoztunk.
- Hát - húzta mosolyra szépen ívelt ajkait - Akkor tegyük emlékezetessé ezt a csodás estét!